A Dieselmotor

Működési elve

Keverékképzése az úgynevezett minőségszabályozás elvén működik, azaz a beszívott levegő mennyisége azonos, csak a befecskendezett tüzelőanyag mennyisége változik. Ezzel szabályozható a fordulatszám. Ellentétben a benzinmotorral, amely az úgynevezett mennyiségszabályozás elvén működik, azaz ott viszonylag állandó arányú a hengertérbe kerülő benzin-levegő keveréke.

A dieselmotor tiszta levegőt szív be és azt sűríti össze. A nagy nyomás miatt a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe az adagolószivattyú dieselolajat fecskendez be, amely magas hőmérsékleten külön gyújtóberendezés (gyertya) nélkül meggyullad, elég. A dieselmotorokat gyakran alkalmazzák személygépkocsik, teherautók, autóbuszok, hajók, mozdonyok hajtására, de tengeralattjárók, és repülőgépek számára is készültek dieselmotorok.

FejlődéseAz eredeti Diesel gép

Az első kísérleti motorok növényi olajjal üzemeltek; később vetődött fel a petróleum és foltbenzin gyártás hulladékaként keletkező "dízelolaj" használatának lehetősége. Nehézkessége és nagy mérete miatt lassan nyert teret alkalmazása, kezdetben csak stabil motorként használták, generátorok meghajtására. Jonas Hasselman svéd mérnök 1904-ben feltalálta az irányváltós motort, ami hajómotorként történő alkalmazását is lehetővé tette. Később vasúti vontatóknál is elterjedt a diesel motor. 1924-től csatlakozott a Ganz dízel-programjához Jendrassik György is. 1927 és 1947 között Ganz-Jendrassik néven kerültek forgalomba ezek az erőgépek. 1947-ben Jendrassik elhagyta az országot.
A II. világháborúban a T-34 harckocsik dízelmotorja jelentősen nagyobb hatótávolságot tett lehetővé, mint a vetélytársak benzinmotorja. Közúti forgalomban csak a 20. század második felétől jelentek meg, először a teherfuvarozásban, majd a személygépkocsikban is.

Részarányuk elhanyagolható volt elsősorban a viszonylag alacsony lökettérfogat/teljesítmény arányuk, valamint kényelmetlen üzemeltethetőségük miatt. Ez az 1990-es évek közepére változott meg a common rail technológia bevezetésével és elterjedésével. Ezzel a dízelmotorok a benzinmotorok egyenrangú társává, sőt vetélytársává váltak. Napjainkban már, főleg Nyugat-Európában, a dízelmotorral szerelt autók eladásai meghaladják a benzinmotorral szerelt járművekét. A common rail motorokat a FIAT fejlesztette ki (JTD),majd a Bosch megvásárolta a licenszet 1997-ben. 1998-ban a Mercedes-Benz a Bosch által továbbfejlesztett közvetlen befecskendezéses rendszert tette a dízel motorjaira (CDI).

A dízelmotorok azért tudtak főképp a teherszállításban előretörni, mert a benzinmotorokhoz képest alacsonyabb a fajlagos fogyasztásuk. Ez a szerkezeti sajátosságokból adódik; a nagyobb (kb.: 1:20) kompresszió jobb termodinamikai hatásfokot tesz lehetővé. azonos lökettérfogatú benzin- és dízelmotorok közül a dízel, jobb hatásfoka, és az üzemanyag magasabb hőértéke miatt, kevesebbet fogyaszt.

A közös nyomócsöves (Common rail)  rendszer

A közös nyomócsöves közvetlen befecskendezés hozta a legutóbbi technológiai forradalmat a dieselmotoroknál, mert egyesíti a környezetvédelmi előnyöket a jobb égési hatásfokkal. Egyszerűsége ellenére (három fő eleme: szivattyú, közös nyomócső vagy rail, dieselporlasztók) a teljes elektronikai áttörést képviseli.
A nyomás előállítása és a befecskendezés független egymástól:

  • A motorvezérlő elektronika folyamatosan módosítja a gázolaj csúcsnyomását a motor fordulatszámának és a gázpedálhelyzetnek megfelelően.
  • Az érzékelők adatai segítségével a befecskendezés illeszthető a valós tüzelőanyag-igényhez és ezáltal hatékonyabb a gázolaj felhasználása és az emisszió-szabályozás